A Telekom 2022. november 23-án tartott egy nagy sajtótájékoztatót a budapesti központjában. Az esemény oka az volt, hogy októberben lezárult a vállalat egy négyhónapos kísérleti periódusa, amiben 152 alkalmazottjuk hetente csak négy napot dolgozott az eredeti öt helyett. A rendezvényen kihirdették, hogy a teszt olyan jól sikerült, hogy most már 300 munkatárssal folytatják, és ha ez is jól megy, akkor megfontolják a program további bővítését.
Idén februárban, mindenféle előzmény nélkül, egy sajtóközlemény keretében közölték, hogy befejezték a kísérlet második szakaszát, kiértékelték, és úgy döntöttek, nem folytatják tovább. Azt állították, hogy „bár kezdetben pozitív visszajelzéseket kaptak, a felmérések felszínre hozták, hogy a hosszabb távú tesztelés alatt nem minden területen és nem minden kolléga tudta a feladatait egyformán hatékonyan ellátni. Néhányan probléma nélkül megoldották a munkájukat a sűrített 4 napos munkahéten, de világossá vált, hogy a többség számára a munka jellege vagy személyes körülményei miatt ez a modell nem bizonyult hatékonynak.”
Ez a kijelentés különösen figyelemre méltó, mivel másfél évvel ezelőtt a Telekom munkatársai és az akkori HR-vezető, Friedl Zsuzsanna a Telexnek azt nyilatkozták, hogy a tapasztalatok szerint a négynapos munkahetek során hatékonyabban tudnak teljesíteni a dolgozók, és a hosszabb, háromnapos hétvégékkel jobban ki tudják pihenni magukat. Friedl abban az időben még abban bízott, hogy a négynapos munkahét nagy vonzerőt jelent majd a munkavállalók számára, és ennek bevezetése esetén sokkal egyszerűbben lesznek képesek minőségi munkaerőt toborozni.
Magyarországon páratlan kísérlet
A Magyar Telekom 2022 júliusában kezdte meg a négynapos munkahét kipróbálását, amelybe 152 alkalmazottat vontak be, akiknek:
- A fizetése nem változott,
- hetente négy napot kellett dolgozniuk, napi 8 órában, így a munkaidejük 40 óráról 32 órára csökkent,
- a plusz szabadnapot a hétvégéhez kapcsolódóan kapták meg, vagyis hétfőn vagy pénteken, a folytonos munkarendben lévőknél pedig a heti pihenőnapok egyikéhez tették hozzá.
A projekt során a vállalaton belül négy különböző csapat vett részt, amelyeket szándékosan úgy válogattak össze, hogy két csapat a fix munkaidőben dolgozókat képviselje (ügyfélszolgálati és műszaki hibaelhárítási területekről), míg a másik kettő a rugalmas munkaidőt és feladatorientált munkavégzést preferálókat (technológiai értékesítési támogatás és SAP-támogatás területéről). A kiválasztás alapjának az szolgált, hogy ezek a csoportok jól tükrözik a vállalat egészét, és az ő tapasztalataik alapján általános érvényű következtetéseket lehet majd levonni.
Az első tesztkör során a munkavállalók – nem meglepetés – odáig voltak a négynapos munkahéttől, és a végén végzett felmérés alapján a dolgozók 90%-a azt választotta, hogy ebben a formában szeretné folytatni a munkát. Ez főként azért volt előnyös számukra, mert a legtöbben a hétvégén vannak képesek bevásárolni, a háztartást rendben tartani, és ügyeket intézni, így a hagyományos munkarend mellett csak egy szabadnapjuk marad pihenésre. A négynapos beosztásnál azonban már két nap áll rendelkezésükre, ami sokaknak nagyon pozitívumként hatott.
A kísérlet során azt is megfigyelték, hogy a végzett munka mennyisége nem csökkent jelentősen. A fix munkaidőben dolgozó, ügyfélkapcsolattal foglalkozó alkalmazottak teljesítménye a kísérlet előtti adatokhoz képest tíz százalékkal növekedett. A más területeken dolgozó, nem vezető beosztású munkatársak esetében pedig megfigyelhető volt, hogy bár nem mindig 32 óra alatt, de négy nap alatt képesek voltak ugyanazt a munkamennyiséget elvégezni, mint amit korábban szoktak.
Az eredeti próbaidőszak sikeressége után a kísérletet kibővítették további területekre, mint például az IT-fejlesztés. Az új rendszerben a munkavállalóknak már nem 32, hanem 36 órát kellett dolgozniuk hetente, ami napi 9 órás munkanapot jelent négy napon keresztül. A vezetőség célja ezzel az volt, hogy megvalósítsák a 100/90/100 modellt, amelyben a dolgozók a szokásos munkaidő 90%-ában végzik el a munkát, miközben továbbra is a teljes fizetésüket kapják, és a teljesítményük is 100%-os marad.
Nem sikerült a megvalósítás
A vállalat mostani közleménye szerint a kísérleti projekt második szakasza, amely egy éven át tartott, február 29-én zárul le. A cég álláspontja szerint másfél év tesztelés után egyértelművé vált, hogy nem megvalósítható olyan rendszer bevezetése, amely minden dolgozónak megfelelne az egyéni és munkafolyamatokhoz kötődő korlátozások miatt, és a 4 napos munkahét mellett a 5 napos munkarend fenntartása hosszútávon üzleti kockázatokat rejt magában.
A sajtóközlemény csak tömören tér ki a projekt kudarcának okaira, ezért utánajártunk a cégnél, hogy mi okozta pontosan a csúszást. A válaszuk alapján a következő tényezők játszottak kulcsszerepet:
- A cikk kezdetén említettük, hogy a vállalatnál egyszerre tesztelték a négynapos munkahetet a fix munkaidős, beosztásban dolgozóknál és azoknál, akik feladatalapú munkakörben tevékenykednek. A legfrissebb információk szerint azonban azoknál, akik beosztásban dolgoznak, nem járt sikerrel a kísérlet. A vállalat szerint a műszaki hibaelhárítás és az ügyfélszolgálat területén dolgozóknál a feladatok összetettsége miatt nem lehetett ugyanolyan hatékonyan megvalósítani a négynapos munkarendet.
- A vállalatnál dolgozók egy része arról számolt be, hogy a négy napos, intenzív munkarend miatt romlott a munka és a magánélet közötti egyensúly, különösen a családi kötelezettségek teljesítése terén. Ez a helyzet azt eredményezheti, hogy a szülők a 9-10 órás munkaidő mellett nem képesek időben érte menni a gyerekeikért, vagy nem tudják őket az iskolai programok után szakkörökre, egyéb tevékenységekre vinni. A cég nem talált olyan megoldást, amely minden alkalmazott számára egyaránt kedvező lett volna.
- A Telekom már a projekt kezdetén felhívta a figyelmet arra, hogy a négy napos munkahét bevezetése komoly szervezési nehézségeket okoz, mivel a csoportokban dolgozók közül néhányan hétfőn, mások pénteken vették ki a szabadnapjaikat. Úgy tűnik, erre nem találtak megoldást, hiszen azt írják: „a különböző munkarendben dolgozó csapatok összehangolása hosszabb távon is problémákat jelentett”.
Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója szerint a négynapos munkahét bevezetésével tett próbálkozásuk a munkafolyamatok hatékonyabbá tételére irányult. Bár ezt a gyakorlatot nem kívánják folytatni, továbbra is nyitottak az új lehetőségek felkutatására, amelyek elősegíthetik a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését.
Túlmutat önmagán
A Telekom először 150, később 300 alkalmazott bevonásával próbálta ki a négynapos munkahetet, ami széles körű figyelmet kapott, mivel fontos leckéket adhat más vállalatok számára is. A Telekom több mint 5000 főt foglalkoztat Magyarországon, és mint egyik legnagyobb multicég, HR-stratégiái mintaként szolgálhatnak másoknak. Jelenleg úgy tűnik, hogy a négynapos munkahét hazánkban (még) nem alkalmazható.
Magyarországon a 40 órás, ötnapos munkahét 1984 óta van érvényben, de csak az elmúlt néhány évben kezdtek el ezt megkérdőjelezni. Nyugat-Európában számos cég kísérletezik ezzel a modellel, de egyelőre nem egyértelmű, hogy ez a gyakorlat ugyanolyan széles körben elterjedhet-e, mint a korábban szintén kétségekkel fogadott távmunka.
Forrás: Telex.hu
Borítókép: A Magyar Telekom és a T-Systems közös Könyves Kálmán körúti székháza 2019. november 19-én – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Vélemény, hozzászólás?