Az Európai Parlament szerdai ülésén elfogadott új szabályozás, az Európai Médiaszabadság Törvény (European Media Freedom Act – EMFA) szigorú korlátokat szab az újságírók jogellenes megfigyelésére, beleértve a kémprogramok korlátozott használatát is. A médiatulajdonok átláthatóságát is növeli, valamint szabályozást vezet be az online platformok tartalommoderálási gyakorlataira. Az EMFA a közszolgálati média működését is szabályozza, és igazságosabbá teszi az állami reklámköltéseket. Momentumos EP-képviselő, Donáth Anna üdvözölte a szavazás eredményét, úgy véli, az új uniós jogszabály jelentős csapást mérhet a magyarországi propagandára. Ezzel szemben a Fidesz képviselői nem támogatták az új szabályozást, ellene szavaztak.
Az Európai Parlament mai szerdai zárószavazásán jóváhagyta az újságírók és a média politikai és gazdasági befolyástól való védelmét célzó új szabályozást, az Európai Médiaszabadság Törvényt (EMFA). A képviselők 464 igen szavazattal, 92 nem ellenében és 65 tartózkodás mellett fogadták el az európai sajtószabadságot biztosító jogszabályt.
A törvény előírja a tagállamok számára a médiafüggetlenség védelmét, és megtiltja mindenféle beavatkozást a szerkesztési döntésekbe.
Az újságírók védelme biztosított, a nyomásgyakorlás tilos
Az Európai Média- és Filmakadémia (EMFA) előírásai szerint az újságírók munkájának védelme érdekében tilos a hatóságoknak nyomást gyakorolniuk az újságírókra és szerkesztőkre. Nem kényszeríthetik őket forrásaik közzétételére, sem őrizetbe vétellel, sem szankciókkal, házkutatással, megfigyelő programok telepítésével vagy más eszközökkel.
Kémprogramokat csak nagyon speciális helyzetekben alkalmazhatnak
Az Európai Parlament beépített biztosítékokat a törvénykezésbe, hogy a kémprogramok használata, mint például a Pegasus, amit a magyar kormány is alkalmazott újságírók ellen, csak különleges esetekben legyen megengedett. Ez csak akkor lehetséges, ha egy független bírósági hatóság engedélyezi azt, méghozzá csak akkor, ha komoly gyanú merül fel egy szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény kapcsán. Ezen felül a megfigyelt személyek jogot kapnak arra, hogy a megfigyelés után értesítést kapjanak, így lehetőségük nyílik arra, hogy a bíróságon megtámadják az ellenük foganatosított intézkedést.
Átláthatóbb közmédia
Az új szabályozás értelmében a közszolgálati média függetlenségének biztosítása céljából a közszolgálati médiumok vezetőinek és testületi tagjainak kinevezése átlátható, diszkriminációmentes folyamaton keresztül, megfelelően hosszú mandátummal kell megtörténnie, így megakadályozva, hogy politikai befolyás alá kerüljenek.
A közszolgálati média vezetőinek munkaszerződését csak szakmai okokból lehet megszüntetni a lejárat előtt. Az EMFA értelmében a közszolgálati médiának stabil és előre látható pénzügyi támogatást kell kapnia, mindezt átlátható és elfogulatlan módon.
Médiatulajdonlásokkal kapcsolatos nyilvános adatbázis
A társadalom átláthatóságának biztosítása érdekében minden médiavállalatnak és hírügynökségnek, méretüktől függetlenül, nyilvánosságra kell hozniuk tulajdonosi szerkezetüket egy hozzáférhető nemzeti adatbázisban. Ebben az adatbázisban rögzíteni kell az állami tulajdonú vagy állam által közvetetten befolyásolt részesedéseket is.
Állami hirdetések és közfinanszírozás igazságosabb elosztása
Az állami reklámok és pénzügyi támogatások révén érkező közpénzek felhasználásáról a vállalatoknak nem csak az Európai Unió tagállamai esetében, hanem általánosságban is el kell számolniuk, hogy a hirdetések igazságos megosztása biztosított legyen.
Az Európai Unió új szabályozása szerint a médiacégeknek és az online felületeknek nyilvánosan, arányosan és diszkriminációmentesen kell hozzáférniük a közpénzekhez. Az állami reklámkiadásokat is átláthatóan kell kezelni, a költött összegeket nem csak összességében, hanem egyes médiumokra lebontva is közzé kell tenni.
Online óriásplatformok önkényes döntéseinek megakadályozása
Az EMFA tervezői a média szabadságának védelme érdekében külön intézkedéseket dolgoztak ki az online nagyplatformok, mint például a Facebook, Instagram vagy X, esetleges önkényes tartalom-moderálásának megakadályozására. A szabályozás értelmében a platformoknak meg kell különböztetniük az független és a nem független forrásokból származó tartalmakat. Ha egy platform eltávolítani kíván egy tartalmat, vagy korlátozni szeretné annak megjelenését, kötelesek 24 órával előre értesíteni az érintett médiaszolgáltatót, így lehetőséget adva neki a reagálásra. Amennyiben a 24 órás időszak alatt nem érkezik válasz, vagy a kapott válasz nem megfelelő, és a tartalom továbbra is sérti a használati feltételeket, a platform ezt követően jogosult a tartalom törlésére vagy korlátozására.
Az érintett médiaszolgáltató számára lehetőség nyílik arra, hogy az ügyet peren kívüli vitarendezési fórum elé vigye, vagy kérheti a Médiaszolgáltatások Európai Testületének (ez az uniós testület a nemzeti szabályozó hatóságokból áll, amelyet a tömegtájékoztatás szabadságával kapcsolatos jogszabályok alapján hoznak létre) véleményét.
A néppárti előadó kiemelte a máltai újságíró meggyilkolását és a magyarországi média helyzetét a törvényjavaslat indoklásaként
„Nem lehet eléggé hangsúlyozni a médiapluralitás jelentőségét egy működő demokrácia szempontjából”
– jelentette ki a német EPP-s jelentéstevő, Sabine Verheyen (borítóképünkön balra) a plenáris vitában.
„A sajtószabadság világszerte veszélyben van, így Európában is: a máltai gyilkosság, a sajtószabadságot fenyegető veszélyek Magyarországon, és sok más példa egyértelműen bizonyítja ezt. Az európai médiaszabadságról szóló jogszabály a mi válaszunk erre a fenyegetésre, és mérföldkő az európai jogalkotásban. Értékeli és védi a média kettős szerepét: a médiát mint vállalkozást és mint a demokrácia őrzőjét”.
Az érdemi hatásokra még várni kell.
Az Európai Parlament által jóváhagyott törvényjavaslat az Unió polgárainak elvárásaira válaszol, amelyeket az Európa jövőjével kapcsolatos konferencia megállapításaiban rögzítettek:
- a média függetlenségét fenyegető veszélyekkel foglalkozó jogszabály bevezetése és az uniós versenyszabályok érvényesítése a médiaszektorban, a nagy médiamonopóliumok megakadályozása, valamint a médiapluralizmus és az indokolatlan politikai, vállalati és/vagy külföldi beavatkozástól való függetlenség biztosítása érdekében (27. javaslatok (1) és (2) bekezdése);
- a dezinformáció elleni küzdelem az online platformokra és a közösségi médiavállalatokra vonatkozó jogszabályok és iránymutatások révén (33(5) bekezdés);
- a szabad, pluralista és független média védelme és támogatása, valamint az újságírók védelmének biztosítása (37(4) bekezdés).
A Fidesz európai parlamenti képviselőinek többnyire ellene szavaztak, egyesek pedig egyáltalán nem vettek részt a szavazásban
A hang.hu összegyűjtötte az Európai Parlament weboldaláról, hogy a magyar képviselők hogyan voksoltak az új médiaszabadságot tárgyaló törvényjavaslatra. Eszerint a Fidesz képviselői közül Bocskor Andrea, Deli Andor, Győri Enikő, Hídvégi Balázs, Schaller-Baross Ernő, Tóth Edina és Trócsányi László is ellene szavazott az EMFA-nak.
Valószínűleg nem vett részt a szavazáson Deutsch Tamás, Gyürk András, Járóka Lívia, Kósa Ádám, valamint Ujhelyi István sem.
A DK képviselői közül Ara-Kovács Attila, Dobrev Klára, Molnár Csaba és Rónai Sándor, továbbá a Momentumos Cseh Katalin és Donáth Anna, valamint a Jobbikos Gyöngyösi Márton is igennel voksoltak a törvényre. A KDNP-s Hölvényi György tartózkodott a szavazáskor. Érdemes megemlíteni, hogy az RMDSZ két Néppárti tagja, Vincze Lóránt és Winkler Gyula is támogatta a törvényt.
A magyar független sajtó számára különösen fontos cikkelyek
• Az Európai Médiaszolgáltatási Tanácsnak (Boardnak) saját kezdeményezésre vagy az Európai Bizottság kérésére véleményt kell kiadnia azokról a nemzeti intézkedésekről, amelyek valószínűleg hatással lesznek a médiaszolgáltatások belső piacának működésére, vagy amelyek hatással vannak a médiapluralizmusra vagy a médiaszolgáltatók szerkesztői függetlenségére. (Article 12)
• A Boardnak saját kezdeményezésre vagy az Európai Bizottság kérésére véleményt kell kiadnia azokról a médiapiaci koncentrációkról, amelyek valószínűleg hatással lesznek a médiaszolgáltatások belső piacának működésére, vagy amelyek hatással vannak a médiapluralizmusra vagy a médiaszolgáltatók szerkesztői függetlenségére.
• A hatóságoknak tilos lesz nyomást gyakorolniuk az újságírókra és szerkesztőkre, hogy felfedjék a forrásaikat. Nem vehetik őket őrizetbe emiatt, nem hozhatnak szankciókat ellenük, nem végezhetnek szerkesztőségi házkutatást, és nem telepíthetnek eszközeikre kémszoftvert.
Az állami hirdetésekkel kapcsolatban:
• A Board a médiaszolgáltatókkal és más érdekelt felekkel konzultálva iránymutatásokat és ajánlásokat dolgoz ki az állami reklámozásra és vásárlásokra szánt közpénzek elosztásának kritériumaira és módszertanára. (Article 12, m (a))
• Egy adott állami cég nem adhat többet egyetlen médiaszolgáltatónak sem a reklámköltségvetése 15 százalékánál. (Compromise 25 – Article 24)
• A médiaszolgáltatóknak nyilvánosságra kell hozniuk tulajdonosi viszonyaikra vonatkozó információkat és a számukra juttatott közpénzeket, valamint az állami reklámozás mértékét.(Nyilatkozniuk kell arról is, ha nem uniós országokból kapnak támogatást.) Az állami reklámkiadásokra vonatkozó információk nyilvánosak lesznek, beleértve az éves teljes összeget és az egyes médiumokra jutó összeget is.
A Momentum elnöke úgy véli, hogy az újonnan jóváhagyott európai törvény jelentős csapást mérhet a magyar propagandára
„Nagyon fontos lépést tettünk a média függetlenségének biztosításáért egész Európában, így Magyarországon is. Büszke vagyok, hogy javaslataimmal én is részt vettem a jogszabály megalkotásában”.
írja Donáth Anna
A Momentumos európai parlamenti képviselő szerint az új EU-s médiaszabályozás révén a független sajtó képes lesz jogi úton támadni a kormányt, ha az politikai alapon, diszkriminatívan csak a kormánypárti médiumoknak osztja az állami reklámokra szánt milliárdokat. Ez jelentős előrelépés, mert a kormánynak kell majd igazolnia, hogy az állami hirdetési költéseket nem pártérdekeket szolgálva, hanem diszkriminációmentesen használja fel. Ez nehéz feladat lesz, mivel jól ismert, hogy az állami hirdetések jórészt a propaganda támogatására irányulnak.
„Bár a szabályozás részletei fokozatosan lépnek hatályba a következő egy-másfél év során, nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a magyar kormány diszkriminatív és átláthatatlan médiatámogatási gyakorlatának napjai meg vannak számlálva”
értékelte az új európai médiaszabályozás hatását Donáth Anna.
Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek képviselője, aki korábban részt vett a rendeletalkotás korai fázisában, úgy véli, hogy az Európai Média- és Hírközlési Hatóság (EMFA) intézkedései késedelmesek és nem elegendőek, de mégis okozhatnak némi fejtörést a magyar kormánynak. Jávor nyolc pontban foglalta össze, amit fontosnak tart az új uniós médiaszabályozás kapcsán megjegyezni.
Vélemény, hozzászólás?