A Balatonra való jobb kilátás érdekében a kormányhoz közel álló cég egyik vezetője úgy döntött, hogy áthelyezi a telekhatárt

A helyi panaszosok szerint a kormányhoz közel álló 4iG cég egyik vezetője által végzett építkezés, amely a Balatonon egy kiemelt tájképvédelmi övezetben zajlik, szinte minden létező szabályt megsértett. Az érintett azonban állítja, hogy minden az engedélyeknek megfelelően történik, és a kormányhivatal sem talált szabálytalanságot.

Siófok-Töreki külterületén két egymás mellett álló, szuperpanorámás „gazdasági épület” jelent meg, amely a helyiek szerint valójában egy monolit vasbeton épület. Bár az utcafronton már nem látható, a pinceszinten össze van építve a két különálló ingatlan, amint azt az építkezést figyelemmel kísérő helyiek állítják. Azonban ez nem az egyetlen probléma a környékbeliek szerint. A felsorolásuk szerint a következők állnak fenn:

• A helyiek szerint a helyi építési szabályzat értelmében még gazdasági épület sem helyezhető el itt (csak gyümölcsösben, szőlőültetvényben vagy más kertészeti művelés alá eső területen)
• A területrendezési törvény értelmében az ingatlan tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek minősül, ami azt jelenti, hogy az új épület elhelyezésekor a táji és tájképi értékek megőrzése a fő szempont (amennyiben a helyi szabályok ezt lehetővé teszik).
• A még jobb balatoni panoráma érdekében hatalmas földmunkák árán feljebb hozták a térszintet, a lejtős telken egy kis dombocskára került az utcáról látható épületrész.
• Az ideális balatoni rálátás érdekében a telekhatárokat is átalakították.

Ugyanakkor a kormányhivatal vizsgálata mindent rendben talált.

A területet mintegy két évvel ezelőtt vásárolta meg a kormányhoz közel álló távközlési cég, a 4iG Nyrt. elnökhelyettese, Linczényi Aladin. A vásárlás során több egymással szomszédos telket szerzett meg a Jódi-hegyen, közel főnöke, Jászai Gellért 4iG-vezér villájához. Nem sokkal a vétel után telekalakítást kezdeményezett a földhivatalnál. Azonban nem telekegyesítést, ami logikus lehetett volna az egy kézbe kerülő területeknél, hanem a két nagyobb telek közötti határvonalat forgatta el nagyjából 45 fokkal.

Az építési engedélyek jelentősége később vált nyilvánvalóvá, amikor a két telekre külön-külön kérték és megkapták az engedélyeket az épületek számára. Az épületek tervei szerint a két épületet a közös telekhatár két oldalára helyezték el, és a fő homlokzatuk egy vonalban helyezkedik el. Ha nem történt volna a telekhatár elmozdítása, akkor az épületegyüttes hosszanti oldala nem a Balatonra, hanem a szemközti dombra nézett volna.

Az építési engedélyek lehetővé tették, hogy a szigorú mérethatárokat kikerüljék. A helyi szabályozás szerint legfeljebb száz négyzetméteres gazdasági épületet engedélyeznek, 3 százalékos beépíthetőségi korláttal. Azonban a két telekre már egy száz négyzetméteres és egy ötven négyzetméteres épületre is engedélyt kérhettek.

Az építési engedélyek és a helyi előírások szerint a két épületnek legalább 3 méter távolságot kell tartaniuk a telekhatártól, így összesen hatméternyire kell elhelyezkedniük egymástól. Ez a távolság szerepel az építési dokumentációkban és az engedélyben is.

Azonban, a környékbeliek szerint az épületek valójában egyetlen épületet alkotnak, ahol az alsó szint egy közel 30 méter hosszú, egybefüggő monolit vasbeton pince. Állításuk szerint ez a pince jól megfigyelhető volt az építkezés kezdetén.

Ezek az információk arra utalnak, hogy az épületek valójában egyetlen épületet alkotnak, és a távolságot csak látszólag tartják be a telekhatártól.

„Hiába fedik el földdel az alsó szintet, ez attól még egy épület, és így még az egyébként is ezer sebből vérző építési engedélyben foglaltaknak sem felel meg” – mondta el a 24.hu-nak Papp László, akinek pár parcellával odébb van telke. Papp László ezért több civil társával együtt a Somogy Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult, hogy állítsák le az építkezést, és állítsák vissza az eredeti állapotot.

Papp László szerint nem csak ez a gond az épülettel.

Ahhoz, hogy egy gazdasági épületet felhúzhassanak itt, szükség lett volna egy gyümölcsös, szőlő- vagy zöldségültetvény jelenlétére, mivel a helyi rendelet szerint csak az ilyen módon hasznosított telkekre lehet műveléshez szükséges épületet létesíteni. Ez egy előfeltétel, amit néhány később ültetett gyümölcsfa utólag nem tesz szabályossá.

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi építkezési tevékenység nem felel meg a helyi előírásoknak, mivel nem áll rendelkezésre a szükséges gazdasági tevékenység a gazdasági épületek felépítéséhez.

– hangsúlyozta.

Papp szerint az építkezés nemcsak a siófoki helyi építési szabályzatot sértette meg, hanem a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényt is. Ez a törvény az érintett telkeket a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek közé sorolja. „Ennek értelmében fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy ne változtassák meg a táj jellegét, a természeti-domborzati adottságokat, és az új épületek csak a tájba illeszkedve, a tájképi értékek megőrzésével helyezhetők el.

Papp rámutat arra, hogy az építkezés során a dombot elhordták, és több kamion sittel kevert földdel töltötték fel, hogy javítsák a házból nyíló kilátást. Emellett az útról is elvették a panorámát, ahol sok kiránduló is szokott járni. A házak már a látványterveken is tájidegen, városias, szinte ipari létesítményekre jellemző formákat mutattak.

Ezek az észrevételek arra utalnak, hogy az építkezés során nem vették kellően figyelembe a tájképi értékeket és a természeti környezetet, ami ellentétes a területrendezési terv és a tájképvédelmi előírásokkal.” – fejtette ki.

Papp László helyi gazdálkodó felemelte szavát az építkezéssel szemben.

A Somogy Vármegyei Kormányhivatal azonban mindent rendben talált.

Az ingatlanon építési tevékenységet végeztek, szabálytalanságot nem tapasztaltunk, ezért döntést nem hoztunk, annak meghozatala nem volt indokolt

– értesítette Neszményi Zsolt főispán a bejelentőket.
Egyébiránt hivatala néhány hónappal ezelőtt az alig pár száz méterre található lómenhely épületét és fedett lóbeállóinak bontását rendelte el azokra az indokokra hivatkozva, amelyeknek most szerinte megfelelt a beruházó.

Elkeserítő, hogy egyesek úgy gondolják, felettük semmilyen kontroll nincsen, és így a Balaton egyik utolsó érintetlen tájegységét teszik tönkre

– fogalmazott Papp László, aki társaival együtt további jogorvoslatot próbál keresni az általa vélt szabálytalanságok miatt.

Forrás: 24.hu