Vasárnap Stockholmban Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus átvették a Nobel-díjat.
A tudományos élet legnagyobb nemzetközi elismerését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett pompás ceremónián.
A Nobel Alapítvány nevében Astrid Söderbergh Widding, a kuratórium elnöke üdvözölte a díjazottakat. A beszédében hangsúlyozta, hogy Alfred Nobel üzenete nagyon világos számunkra: ő azt hirdette, hogy az irodalom, a tudomány és a béke érdekében végrehajtott cselekedetek előreviszik a világot. Hozzátette, hogy ezért rendkívül fontos, hogy tiszteljük a tudást és nemzetközi szinten együttműködjünk.
A kuratórium elnöke hangsúlyozta, hogy nagyon fontos Nobel vízióját szem előtt tartani olyan időszakban, amikor látjuk, hogy az akadémia, a kultúra és a civil társadalom küldetését kihívások elé állítják.
„Nem a sors dönti el a világ fejlődését, nekünk is van arra erőnk, hatalmunk, hogy befolyásoljuk a sorsunkat és előrelendítsük a világot”
– fogalmazott.
„Az emberi tudás határait feszegetjük ezekkel a kutatásokkal, amelyek hozzájárulnak a világ fejlődéséhez és ezáltal a jövő megjósolhatatlan eseményeire is fel tudunk készülni”
– hangsúlyozta Astrid Söderbergh Widding.
„Az idei díjazottak nagyon egyedülállóak, hiszen megmutatták nekünk azt, hogy egyéni szinten és együtt is bennünk van az a lehetőség, hogy meg tudjuk változtatni a világot”
– zárta köszöntőjét a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Krausz Ferenc fizikusnak, Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel együtt, a fizikai Nobel-díjat ítélték oda az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatára szolgáló attoszekundumos fényimpulzusok előállításáért.
„Az idei fizikai Nobel-díj az attoszekundumokra, az attofizikára és az icipici részletekre összpontosít”
– mondta Eva Olsson, a Chalmers Műszaki Egyetem professzora, a fizikai Nobel-díj kitüntetettjeit méltatva.
Beszédében kifejtette, hogy bár az univerzum hatalmas, de a legkisebb részletek irányítják azt, amit tapasztalunk, és ezeket az öt érzékünkkel nem mindig érzékeljük. Ezek az apró részletek az életünket is befolyásolják, és hatalmas lehetőséget nyújtanak a tudásunk kiterjesztésére.
Karikó Katalin megkapta az orvosi-élettani Nobel-díjat azért, mert megosztotta felfedezéseit az amerikai Drew Weissmannal, amelyek az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését alapozták meg.
Gunilla Karlsson Hedestam, a Karolinska Intézet professzora, a díjazottakat méltatva elmondta, hogy bár az mRNS-t már hatvan éve rutinszerűen használják különböző kutatólaboratóriumokban, a tudományos világon kívül nem volt túl ismert egészen mostanáig. Az élettani-orvostudományi Nobel-díjasok azonban most bebiztosították az mRNS hírnevét a világban. Az mRNS-alapú vakcina segítségével az immunrendszerünk értesítést kap a vírusról, így később képes megvédeni minket a saját szervezetünkben.
Karikó Katalin hozzátette, hogy fontos megfigyelni, hogyan reagálnak a sejtek az RNS különböző formáira. A kutatók 2005-ben publikálták a legfontosabb cikküket, amely bemutatta, hogy az mRNS immunválaszt vált ki a szervezetben, de ezt el lehet kerülni. Ez új korszakot nyitott meg, és ennek a módszernek köszönhetően sikerült kifejleszteni egy olyan vakcinát, amellyel a Covid-járvány idején több millió életet lehetett megmenteni 15 évvel később. Kiemelte, hogy ez a módszer felgyorsította az oltóanyag gyártását is.
Forrás: Egri Ügyek
Vélemény, hozzászólás?